Energiaválság az EU-ban: itt az ideje elektromosan fűteni/hűteni!
Jóval kevesebben használnak klímát az EU-ban, mint Amerikában: a tengerentúli háztartások 90%-ban átálltak már a klímás fűtésre/hűtésre, míg az EU-ban még a listavezető Skandináv országoknál is csupán 18-25%-os a hőszivattyúk jelenléte. Energiaválságban az EU és eljött a fordulópont: itt az ideje beszereltetni a szakszerű és minőségi hűtő/fűtő légkondícionáló eszközöket!
Klímával hűtés: az USA 90%-ban légkondícionált, az EU mindössze 20%-on áll
Nemrégiben közzétett egy hosszú bejegyzést a The Washington Post klímaváltozással foglalkozó rovata, a Postclimate. Az Instagram poszt lényege, hogy Európában jóval kevesebben használnak légkondícionáló berendezést, mint az Egyesült Államokban. A lap szerint az energiaválság kell, hogy legyen a fordulópont, amikor is az európai háztartások is elkezdik beszereltetni a légkondícionáló eszközöket vagy hőszivattyú berendezéseket. Az 1850-es évek – vagyis légkondícionálók feltalálása – óta az amerikai háztartások nagyjából 90 százalékának van valamilyen hűtőberendezése. Európában azonban ez nem jellemző, itt ugyanis sokkal kevésbé volt szükség eddig a levegő hűtésére. Rómában például hiába magas a hőmérséklet, nem olyan párás a levegő, mint Washingtonban, a briteknél pedig az építkezésekkor inkább az volt szempont, hogy a házon belül tartsák a meleget, nem az, hogy lehűtsék az épületet. Az iparági becslések szerint Németországban a háztartások 3, Angliában és Franciaországban pedig 5-5 százaléka van csak klímával felszerelve. Ennek azonban most változnia kell.
Klímával fűtés: Magyarország gázfüggésén változtatni kell, át kell állni az elektromos fűtésre
Magyarország esetében nemcsak a gazdaság gázfüggése jelentős, hanem a háztartások is emellett a tüzelőanyag mellett köteleződtek el az elmúlt évtizedekben. A tények viszont sajnos egyértelműek: a háztartások végső energiafelhasználása tekintetében a földgáz súlya Magyarországon 50,7%, míg az EU átlag 31,7%. Ennél magasabb arány csak az EU legnagyobb gázkitermelő országában, Hollandiában és a vele szomszédos Luxemburgban található. Olaszországnak még közel hasonló a súlya, ugyanakkor földrajzi elhelyezkedése miatt az ország könnyebben diverzifikál, és a teljes hőigény is vélhetően sokkal kevesebb. Külön érdekesség, hogy a kontinens oroszok utáni második legnagyobb gázkitermelője, Norvégia esetén a háztartások egyáltalán nem használnak földgázt otthonaik fűtésére. Felmerül a kérdés, hogy akkor vajon mit használnak. A választ az alábbi ábra adja meg, amely azt mutatja, hogy 100.000 lakosra vetítve mennyi hőszivattyú van beüzemelve az adott országban.
Az egyébként fosszilis energiák tekintetében kifejezetten gazdag Norvégiában, a háztartások elektromos energiát, azon belül is leginkább hőszivattyúkat használnak a fűtéshez és a melegvíz előállításához. Ami még feltűnhet a fenti ábrán, hogy bizony az utolsó helyezett sajnos Magyarország. Az egyetlen lehetőség tehát modernizálni a háztartások fűtési rendszereit, a földgáz lehetőség szerinti háttérbe szorításával. Ehhez fontos és helyes lépés volt a kormányzat részéről, hogy a hőszivattyúkhoz vásárolt áram ára érdemben alacsonyabb maradt, mint ami a piaci ár lenne. Elektromos áramot könnyebben és több forrásból is be tud szerezni az ország, így a lakosság megnyugodhat, ennek az ára hosszan alacsonyabb marad, a háborútól és más tényezőktől függetlenül.